Változó világ kommunikációs,kulturális vímányai

A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk

                      Egy Birodalom tündöklése

Egy birodalom tündöklése és bukása : Az Oszmán-dinasztia
A legenda szerint a világ egyik legtovább uralkodó császári háza, az Oszmán-dinasztia egészen a bibliai Noé unokájáig, Oghuzig tudja visszavezetni a családfáját.
 
 A Belső-Ázsiában élt Oghuz nemzetség később 28 törzsre oszlott, melyek közül leginkább a Kayi törzs tűnt ki. Ennek tagjai a X. században tértek át az iszlámra, majd a Kaukázus és Kis-Ázsia (Anatólia) felé vonultak. A XI. sz. közepén a szeldzsukoknak nevezett törzsfőnökök előbb egy nagy keleti birodalmat (bagdadi székhellyel) hoztak létre Tugrul bej vezetése alatt, majd annak utóda, Arszlán Bizáncot legyőzve Nyugat felé is óriási területet szerzett meg.
1153-ban a hatalmas Szeldzsuk-Török Birodalmat az Amu-darja bal partján élő rokon oghuz törzsek megtámadják, ami után az óriási ország több kisebb szultánságra esik szét. Az egyik ilyen utódállam a Koniában székelő szeldzsuk szultánság, melynek legjelentősebb uralkodója, I. Aladdin Kejkubabnak (ur. 1219–1236) az uralma alatt érkezett az ország területére az Ertogrul (1231–1288) vezette nomád oghuz-török törzsek egy másik csoportja. Ezek számára a koniai szultán a Szakaria folyó körüli területet jelöli ki letelepedési helyül, Szögüt központtal. Ertogrul utóda, az iszlám harmadik kalifájának a nevét viselő Oszmán, a „Győzedelmes” (ur. 1288–1326) elfoglalja Koniát, majd az ősi Brusszát is, ahová a fővárosát helyezi.
Ő az Oszmán-dinasztia megalapítója. Az ő uralkodásától kezdve nevezik a törököket oszmán-törököknek (oszmanli), az országot pedig Oszmán (Ottomán) Birodalomnak.
Az országalapító I. Oszmánt népe szentként tiszteli és brusszai sírja még ma is zarándokhely. kötc. A dinasztia erősödése Oszmán fia, Orhán (ur. 1326–1359) a tengerig szerezte meg Kis-Ázsia északkeleti részét, Naikaiát is beleértve. Az országalapító unokája, I. Murád szultán (1359–1389) kihasználva a délszláv népek egymás közti torzsalkodását, megduplázta birodalmát: előbb Drinápolyt, majd Bulgáriát és Szerbiát is legyőzte, ezzel gyakorlatilag bekerítette Bizáncot. Az utód, I. Bajazid (1389–1402), a „Villám” már Magyarországot fenyegette, de Zsigmond magyar király Nikápolynál (1396) legyőzte. (Fordítva történt, a törökök győztek! szerk.) A török terjeszkedést Timur Lenk tatár hordái egy időre visszavetették, miután 1402-ben Ankaránál legyőzték a szultán seregét, Bajazid szultánt pedig vasketrecben szállították Timur elé. A mongolok által megrendített Oszmán Birodalom viszonylag hamar újra megerősödött, és folytatta terjeszkedését.
A XV. század közepén északi határai már a Dunánál voltak, míg keleten az Eufráteszig terjedtek. II. Mohamed (1451–1481) Fátih, a „Hódító” hadai 1453-ban, hosszú ostrom után elfoglalták a nyugati segítség híján magára maradó, de hősiesen védekező Bizáncot. Konstantinápoly elfoglalása után a szultán Erninéből (Drinápoly) a következőkben ide helyezte át a székhelyét, a Hagia Szófia katedrális tetejére pedig felkerült a félhold.A XV. század végére a legtöbb balkáni ország a törökök fennhatósága alá került. II. Mohamed veszi fel először a „padisah” címet, ami a „királyok királyát” jelenti. A szultán előszeretettel neveztette még magát „a két szárazföld és a két tenger urának” is. A hódító Mohamed nagy volt a béke műveiben is. Úgy lép fel, mint a régi bizánci császárok utóda: tovább díszíti a fővárosát, gyönyörű templomokat, palotákat épít. Konstantinápolyt ismét a világ első városává teszi. A hódító unokája, I. Szelim (1512–1520) Javúz, a „Kegyetlen” vagy „Rettegett” legyőzte a síita perzsákat (a hadjárat során mintegy 40 000 perzsa esett el), majd bevonult a fővárosukba, Tebrizbe. A korszerű tüzérséggel szemben Örményország, Aleppó, Damaszkusz, Jeruzsálem és Kairó sem tudta felvenni a harcot. Az oszmán fejedelem Nagy Sándor nyomdokaiba lépett, kinek regényes életrajzát oly nagyon szerette olvasni. Kairó elfoglalása után Mekka és Medina, az iszlám két legszentebb városainak a vallási elöljárója 1516-ban elküldte a győztes szultánnak a városok kulcsait, ezáltal ő és a későbbi szultánok is az iszlám egyedüli vezetőivé, kalifáivá váltak. (A kalifa szó jelentése: Allah árnyéka, azaz földi helytartója, az igazhitűek fejedelme.) A 36 szultánt felvonultató Oszmán-dinasztia ezzel a legnagyobb iszlám dinasztiává vált a világon.A XV. század végére a legtöbb balkáni ország a törökök fennhatósága alá került. II. Mohamed veszi fel először a „padisah” címet, ami a „királyok királyát” jelenti. A szultán előszeretettel neveztette még magát „a két szárazföld és a két tenger urának” is. A hódító Mohamed nagy volt a béke műveiben is. Úgy lép fel, mint a régi bizánci császárok utóda: tovább díszíti a fővárosát, gyönyörű templomokat, palotákat épít. Konstantinápolyt ismét a világ első városává teszi. A hódító unokája, I. Szelim (1512–1520) Javúz, a „Kegyetlen” vagy „Rettegett” legyőzte a síita perzsákat (a hadjárat során mintegy 40 000 perzsa esett el), majd bevonult a fővárosukba, Tebrizbe. A korszerű tüzérséggel szemben Örményország, Aleppó, Damaszkusz, Jeruzsálem és Kairó sem tudta felvenni a harcot. Az oszmán fejedelem Nagy Sándor nyomdokaiba lépett, kinek regényes életrajzát oly nagyon szerette olvasni. Kairó elfoglalása után Mekka és Medina, az iszlám két legszentebb városainak a vallási elöljárója 1516-ban elküldte a győztes szultánnak a városok kulcsait, ezáltal ő és a későbbi szultánok is az iszlám egyedüli vezetőivé, kalifáivá váltak. (A kalifa szó jelentése: Allah árnyéka, azaz földi helytartója, az igazhitűek fejedelme.) A 36 szultánt felvonultató Oszmán-dinasztia ezzel a legnagyobb iszlám dinasztiává vált a világon.A XV. század végére a legtöbb balkáni ország a törökök fennhatósága alá került. II. Mohamed veszi fel először a „padisah” címet, ami a „királyok királyát” jelenti. A szultán előszeretettel neveztette még magát „a két szárazföld és a két tenger urának” is. A hódító Mohamed nagy volt a béke műveiben is. Úgy lép fel, mint a régi bizánci császárok utóda: tovább díszíti a fővárosát, gyönyörű templomokat, palotákat épít. Konstantinápolyt ismét a világ első városává teszi. A hódító unokája, I. Szelim (1512–1520) Javúz, a „Kegyetlen” vagy „Rettegett” legyőzte a síita perzsákat (a hadjárat során mintegy 40 000 perzsa esett el), majd bevonult a fővárosukba, Tebrizbe. A korszerű tüzérséggel szemben Örményország, Aleppó, Damaszkusz, Jeruzsálem és Kairó sem tudta felvenni a harcot. Az oszmán fejedelem Nagy Sándor nyomdokaiba lépett, kinek regényes életrajzát oly nagyon szerette olvasni. Kairó elfoglalása után Mekka és Medina, az iszlám két legszentebb városainak a vallási elöljárója 1516-ban elküldte a győztes szultánnak a városok kulcsait, ezáltal ő és a későbbi szultánok is az iszlám egyedüli vezetőivé, kalifáivá váltak. (A kalifa szó jelentése: Allah árnyéka, azaz földi helytartója, az igazhitűek fejedelme.) A 36 szultánt felvonultató Oszmán-dinasztia ezzel a legnagyobb iszlám dinasztiává vált a világon.A XV. század végére a legtöbb balkáni ország a törökök fennhatósága alá került. II. Mohamed veszi fel először a „padisah” címet, ami a „királyok királyát” jelenti. A szultán előszeretettel neveztette még magát „a két szárazföld és a két tenger urának” is. A hódító Mohamed nagy volt a béke műveiben is. Úgy lép fel, mint a régi bizánci császárok utóda: tovább díszíti a fővárosát, gyönyörű templomokat, palotákat épít. Konstantinápolyt ismét a világ első városává teszi.
A hódító unokája, I. Szelim (1512–1520) Javúz, a „Kegyetlen” vagy „Rettegett” legyőzte a síita perzsákat (a hadjárat során mintegy 40 000 perzsa esett el), majd bevonult a fővárosukba, Tebrizbe. A korszerű tüzérséggel szemben Örményország, Aleppó, Damaszkusz, Jeruzsálem és Kairó sem tudta felvenni a harcot. Az oszmán fejedelem Nagy Sándor nyomdokaiba lépett, kinek regényes életrajzát oly nagyon szerette olvasni. Kairó elfoglalása után Mekka és Medina, az iszlám két legszentebb városainak a vallási elöljárója 1516-ban elküldte a győztes szultánnak a városok kulcsait, ezáltal ő és a későbbi szultánok is az iszlám egyedüli vezetőivé, kalifáivá váltak. (A kalifa szó jelentése: Allah árnyéka, azaz földi helytartója, az igazhitűek fejedelme.) A 36 szultánt felvonultató Oszmán-dinasztia ezzel a legnagyobb iszlám dinasztiává vált a világon.II. Szulejmán birodalomépítése I. Szelim a Kegyetlen névre többek között azzal szolgált rá, hogy minden olyan rokonát megölette, akik esetleges trónkövetelőként léphettek fel. Kegyetlenségét még tulajdon apja, az általa lemondatott békés II. Bajazid (1481–1512) sem kerülhette el, akit szintén megöletett. Nyolcévi uralkodásának 7 nagyvezír is áldozatul esett. (Ezt a szokást később több utódja is folytatta, pl. III. Mohamed /ur. 1595–1603/, trónra kerülésekor 19 testvérét ölette meg, vagy pl. a III. Szelim szultán /ur. 1789–1807» bukását követő trónviszályokból az Oszmán nemzetség férfitagjai közül csak a szultán kisebbik öccse, a későbbi II. Mahmud (ur. 1808 -1839) tudott megmenekülni.)
II. Szulejmán (ur. 1520–1566) Kánúni, a „Törvényhozó” uralkodott leghosszabb ideig, összesen 46 évig. 1522-ben elűzte Rodosz szigetéről a johannita-lovagokat, hogy biztosítani tudja Isztambul és Egyiptom tengeri összeköttetését. A szultán ezután 1526-ban Mohácsnál legyőzte II. Lajos magyar király egyesített hadait, majd elfoglalta Budát is. A szétforgácsolt magyar haderő és a széthúzó nagyurak nem is mertek szembeszállni a szultán seregével, és nem is tudták volna megakadályozni azok hadmozdulatait. 1529-ben a szultán még Bécset is megostromolta, de nem bírt el a Ferdinánd király és annak bátyja, V. Károly császár vezetése alatt álló 100 000 fős zsoldossereggel. Már ekkor kiderült, hogy a két nagyhatalom nem bír egymással, erőik ebben a térségben egyensúlyban voltak egymással. Az északi sikereknél is nagyobb sikereket ért el délen: a dél-arábiai Jemen elfoglalása után Afrikába átkelve nemcsak a mai Líbia és Algéria partvidékét foglalta el, hanem még a Vörös-tenger szomáliai partszakaszait is.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 11
Tegnapi: 6
Heti: 55
Havi: 233
Össz.: 25 117

Látogatottság növelés
Oldal: Egy Birodalom tündöklése
Változó világ kommunikációs,kulturális vímányai - © 2008 - 2024 - valtozovilag.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »