Változó világ kommunikációs,kulturális vímányai

A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk

             pride-and-prejudice-1995-32121795-1280-720.jpg

A film napjaink egyik legnépszerűbb információs, ismeretterjesztő, szórakoztatási és művészeti célú médiuma. Ma már nem is rövid története első pillanatától kezdve a látható világ megörökítésére, dokumentatív szándékkal is használták. Az audiovizuális mozgókép (már régen idetartozik a televíziózás, a videó is) mennyiségét tekintve ma is elsősorban ezt teszi: információkat gyűjt, rögzít és közöl.Ha filmről beszélünk, hagyományosan elsősorban mégis a filmművészetről beszélünk.A filmművészet a hetedik művészeti ág. Az alkotó művészetek között az első, amelyik a teret és az időt egyszerre: közvetlenül használja föl, időben és térben egyszerre működik.

A Büszkeség és balítélet Jane Austen életművének legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá. Jane Austen regényei nem megírásuk sorrendjében jelentek meg. Első könyve a Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice) volt, amelynek írását 1796-ban, még Steventonban, szülőfalujában kezdte el, s miután a kéziratot egy kiadó a következő évben visszautasította, átdolgozta, és jóval később, 1813-ban adta ki. Akkor már megjelent a Sense and Scnsibility (1811 — Értelem és érzékenység), amit viszont 1797-ben kezdett írni, de aztán sok évre félbehagyott.

 A Büszkeség és balítélet a Trisztán és Izolda mítosz modern változata. A két egymásnak teremtett hős, az okos Elizabeth Bennet és a büszke Darcy nemcsak hogy nem ismerik egymást igazi mivoltukban, de Elizabeth egyenesen gyűlöletet érez jövendőbelije iránt. Jellemző, hogy ez a gyűlölet akkor válik legalábbis jóindulatú érdeklődéssé, amikor a lány egy véletlen szülte kirándulás alkalmából megtudjia Darcy házvezetőnőjétől, milyen kitűnő gazda az ura, tehát milyen polgári erényekkel rendelkezik. De a közeledést, az angolos kompromisszumot két, egyéniségét töretlenül megőrizni kívánó ember között Darcy magatartása is elősegíti: leereszkedés nélkül érintkezik Elizabeth polgári rokonaival, és minden módon — anyagilag is — segíti a Bennet család megtépázott becsületének helyreállítását. Ami férfi-íróknál férfi hőseik tulajdonsága, hogy ti. intellektusuk harcol a méltatlannak érzett vagy reménytelen szerelem ellen, az Austen regényében hősnőjét karakterizálja, azt éreztetve, hogy a két protagonista voltaképpen mindig is szerette egymást, csak szerelmüket öntudatosságukban, szellemi integritásuk megóvásának vágyától vezettetve, maguknak se vallották meg. A félreértés lehetőségét segítette, hogy társaságukban — az Austen ábrázolta jó társaságban — senki nem azt mondja, amit gondol, csak a regény végén, egy bizonyos szituációban adódik rá lehetőség, hogy az addig halmozódó félreértések tisztázódjanak. A Sense and Sensibility olyan, mint az a napló, amit egy eseménytelen életű ember vezet. Két nő — testvérek — és három férfi a regény főszereplői. A férfiaknak titkuk van, amelynek lényege az, hogy bár mindegyiküktől elvárják, nyilatkozzék mint kérő, ezt egyikük se teszi. A titok eleme romantikus, de a titok megoldása itt is, más Austen-regényekben is polgári, azaz a valóságos életkörülményekben rejlik. A középszerűség, Austen alakjainak lényeges tulajdonsága ebben a regényben sokkal szembetűnőbben mutatkozik meg, mint egyebütt

 

„Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség. Ez az igazság oly mélyen bevésődött a vidéki családok lelkébe, hogy ha ilyen ember

 csöppen a szomszédságukba, rögtön egyik vagy másik leányuk jog szerinti tulajdonának tekintik, még ha nem ismerik is érzéseit vagy nézeteit.”

 Jane Austen

Jane Austen angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője. Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód

Regények
Értelem és érzelem (Sense and Sensibility), 1811
Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice), 1813
A mansfieldi kastély (Mansfield Park), 1814
Emma (Emma), 1815
Meggyőző érvek (Persuasion), 1818
A klastrom titka (Northanger Abbey), 1818 (a regényt 1803-ban fejezte be, de csak 1818-ban adták ki)

 

 3c1yveenkxanizf7jbnhnnl7khsnrgjlooht4rmz5vswryogwljvcjuu1yrrzqtuzsiyybg.jpg





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 2
Heti: 115
Havi: 265
Össz.: 456

Látogatottság növelés
Oldal: Filmvilág
Változó világ kommunikációs,kulturális vímányai - © 2008 - 2017 - valtozovilag.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »